Fülszöveg
 |
| Kiadás: Egmont-Hungary, 2012 Eredeti cím: Monster High Fordító: Bottka Sándor Mátyás Oldalszám: 264 |
MELODY CARVER a jó levegő miatt költözik Salembe családjával. Hátrahagyja régi, ronda, tevepúpos orrát és asztmarohamait, és az új suliban végre ő is „jó csaj” lehet. Csak kár, hogy nagyon nem neki való ez a szerep. Ekkor azonban találkozik Jacksonnal, akinek, úgy tűnik, nem csak a külseje jön be – de lehet, hogy a srác sem az, akinek látszik…
FRANKIE STEIN egész életét Salemben töltötte. Mind a tizenöt napot. Most elindul, hogy meghódítsa a gimit és a pasikat, de az embereknek valamiért nem jön be igazán a csaj zöld bőre, sem a nyakán lévő csavarok, de még varratok sem. Frankie tehát elrejti SZÖRNYű titkát és megpróbál beilleszkedni a „normik” világába – és ezzel nincs is egyedül…
Melody és Frankie tudják, hogy a fura a menő. De vajon a gimiben a többiek elhiszik ezt nekik?
Köszöntünk a Monster High-ban, ahol a csillogó felszín alatt még csillogóbb szörnyűségek rejlenek
Vélemény
A kezdeti nehézségek után, végül is egészen megkedveltem a könyvet. A történetnek alapjában véve pozitív a mondanivalója (fogadjuk el a másikat olyannak, amilyen), amit jónak tartok, hiszen tinilányoknak íródott, nem árt ha az olvasnivalójuk pozitív hatással van rájuk. Frankie és Melody a két főszereplő szimpatikusak számomra, ami sokat dob a történeten. Ellenben Bekkaval, aki véleményem szerint teljesen be van kattanva. De a többi szereplőt is megkedveltem a történet során, szóval ezzel úgy összességében nem volt sok bajom. Már persze azt kivéve, hogy Frankenstein a nyomorék tudós volt, aki megalkotta a lényt, nem pedig maga a lény. Ez viszont feltevéseim szerint kisebb zavarhoz vezetett az írónő fejében, hiszen akkor mi legyen Frankie neve. Szóval úgy gondolom, hogy vagy az eredeti lény névtelensége miatt van rosszul előadva a sztori, vagy azért, mert az írónő is rosszul tudja. Ami véleményem szerint elég trehány dolog, mert ha szörnyekről akarnék könyvet írni, akkor az lenne az első, hogy jól utánanézek nekik, kezdve ezt például azzal, hogy elolvasom az eredeti történetüket. Hasonló problémám volt más szörnnyel/lénnyel kapcsolatban is, de ezt most nem fogom mindet kielemezni, csak megjegyzem, hogy utána lehetett volna nézni.
A másik nagy hátránya a könyvnek az, hogy túl sok benne a felesleges leírás, mármint arról, hogy ki milyen ruhát, cipőt, kiegészítőket hord, milyen az autója, min hallgatja a zenét, milyen telefonja van. Főleg a történet elején számomra ez nagyon zavaró volt, aztán ahogy haladtunk előre egészen megszoktam, és akkor már kevésbé zavart. Amikor ezt a dolgot megjegyeztem anyának, ő azt mondta, hogy vegyem számításba, hogy tinilányoknak szól, főként annak a korosztálynak/rétegnek, akiket bizony érdekel, hogy kin milyen ruha van, stb. Amiben lehet valami, de én asszem kinőttem belőle. Ettől függetlenül lehet, hogy elolvasom majd a sorozat további köteteit is, még majd meglátom.
3/5 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése